Gondoltam bemelegítek a triatlonok előtt egy Kaszói sprint duatlon ob-val, illetve jövőhéten egy Káptalantóti rövid ob-val.

Kaszó meg is volt... huh brutális volt nekem, avagy " szép kis testgyakorlás mondhatom, szavamra!". Az előző két szezonban nem voltam bolyozos versenyen, szóval elszoktam a dologtól rendesen. A dolgohoz még hozzá tartozik, hogy mikor Woody megkérdeztem fogunk e pihenni, illetve változik e valami a a heti adaghoz képest, azt mondta  apéntek délutáni 4 óra kero az legyen csak 3, ja és hogy érezzem a ppihenést, végig nagyon könnyen:) Így indultunk utnak szombat reggel rendes Csabival, és Molnár Zsolttal, az Bátorfi-Agria KTK egri csapat képviseletében.

Kezdődött minden az első 5kilivel, ahogy az sprint ob-n lenni szokott, első 400m nagyon laza, Gergő belül ünnepel, hogy így simán fog tapadni az első sorra, de ekkor hirtelen a semmiből ugrik elő egy kortalan harcos, Kuttor Csabi, és megrángatja a tempót, illetve az én esetemben arra ösztönöz, hogy imádkozzak az égiekhez, hogy ennek a beleba....nak minél hamarabb legyen vége. Már ekkor égett a tüdőm, és savban fürdött a testem, és még csak másfélnél jártunk. De az iram szerencsére mérséklődött, ez nekem annyira volt elég, hogy nem kényszerültem belehányni a depóban  a sisakba. És örömteli módon az első sorral tudtam befejezni a futást, pedig csak fürge lábú titánok voltak körülöttem. Azt sejtettem, hogy bringán nem lesz problémám, hogy esetleg kiszakadok, így szépen 10 elkezdtük a kerot. Nem voltam egy igazi csapatjátékos az igaz, mert amint volt egy kis erőm azt egyből  elnyomtam elől, és rúgtam ami belefért, nem agyaltam sokat a taktikán:) Úgyhogy ez sem volt túl pihentető szakasz, meg hogy őszinte legyek ezek a kigyorsítások meg beleverések, visszaállás, lassítás, állandó iramhullámzás megcsinált mint vagon néger, és nem voltam sokat zsírégető zónában. A legjobb részek azok voltak mikor kicsit elnyúltam a sortól, és saját tempóban tudtam menni. Második futáson mindenki rohant mint az örült, első km-en egyből bekaptam fél percet, utána viszont feltámadtam, és megindult a tempó a saját dimenziómban persze.

Összességében egy jó kis verseny volt, a motor ki lett égetve, megvan az első verseny, innentől minden könnyebb lesz. Futó gyorsaság van, erő van a keron, élveztem a versenyzést, úgyhogy nagyon várom már Káptalantótin a következő fordulót, és az ellenfeleket egy újabb összeacsarkodásra! :)

Gratuláció a csapatból Kovács Zsófinak, aki bomba futóformával széttépte a női vonalat. És Rendes Csabinak , aki abszolút negyedik helyen jött be! 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.